Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=150408
MOB:2010/4
Szerzők:Osváth Péter
Tárgyszavak:IDEGTUDOMÁNYOK; KUTATÁS; MENTÁLIS ZAVAROK
Folyóirat:Ideggyógyászati Szemle - 2020. 73. évf. 11-12. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati-szemle/archivum]


  Az idegtudományi kutatások új eredményeinek tanulságai - a mentális zavarok tünettani és etiológiai heterogenitásának háttértényezői / Osváth Péter
  Bibliogr.: p. 385-387. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.18071/isz.73.0379
  In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2020. 73. évf. 11-12. sz., p. 379-387. : ill.


Napjainkban a genetikai, neurobiológiai, neuropszichológiai és pszichoszociális kutatások középpontjában a pszichiátriai betegségek etiológiájának pontosabb felderítése áll, különös tekintettel az egyes rizikófaktorok szerepére és komplex interakcióira. Azonban egyre nagyobb kihívást jelent az eltérő szempontú és módszerű kutatások eredményeinek koherens elméleti keretben való értelmezése, pedig csak ez vezethet a pszichiátriai betegségek komplexitásának és kialakulásuk mechanizmusának pontosabb megértéséhez. A közlemény célja a mentális zavarok etiológiai hátterével kapcsolatos új kutatási irányvonalak áttekintése, valamint az ezek integrálása érdekében kidolgozott Research Domain Criteria (RDoC) rendszer bemutatása. A legrangosabb pszichiátriai szaklapokban az elmúlt öt évben megjelent nagy esetszámú kutatásokról beszámoló közlemények áttekintése, melyek a mentális zavarok etiológiájával kapcsolatos új eredményeket foglalták össze. Bár a jelenlegi osztályozás szerint a mentális zavarok szigorúan elkülönített diagnosztikus kategóriákat alkotnak, az új eredmények arra utalnak, hogy ezek a markáns különbségek a tünettani, genetikai és neurobiológiai háttér vonatkozásában nem észlelhetők, hiszen kiderült, hogy számos mentális zavar hátterében közös molekuláris genetikai rizikófaktorok vannak, melyek közös neurobiológiai patomechanizmusokra utalhatnak. A kutatási eredmények a pszichiátriai nozológia etiológiai alapokon történő újragondolásának szükségességét támasztják alá, és fontos előrelépést jelentenek a mentális zavarok neurobiológiai háttértényezőinek pontosabb felderítésében és így a célzottabb terápiás módszerek kifejlesztésében is. Ebben komoly segítséget jelenthet az RDoC szempontrendszerének kidolgozása, hiszen ez a dimenzionális megközelítés annak esélyét nyújtja, hogy a - napjainkban még sokszor diffúz vagy akár ellentmondásos - idegtudományi kutatási eredményeket egységes elméleti keretbe integrálva a mentális zavarok etiológiájának, nozológiájának és terápiájának új aspektusai is megismerhetőek legyenek.  Kulcsszavak: etiológia, pszichiátriai nozológia, idegtudományi kutatások, RDoC rendszer