Az Európai Unió 2009-2013-ra kiadott egészségügyi programja hangsúlyozza a bizonyított CAM-módszerek egyetemi képzésbe való integrálásának és a betegségmegelőzés előtérbe kerülésének fontosságát, és ugyanez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) stratégiai tervében is szerepel. Mindjét szervezet javasolja a lakosság, valamint a gyógyítók informálását és kutatások indítását. Az Unió 7. kertprogramjában 6050 millió eurós pályázati forrás áll rendelkezésre egészséggel, és ezen belül a CAM módszereivel kapcsolatos kutatásokra. A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztálya 2003-ban három CAM-módszert nyilvánított tudományosan megalapozottnak: a hagyományos kínai orvoslást, a manuális medicinát és a neurálterápiát. A többi öt, szintén orvosi végzettséghez kötött módszer: az arjuvéda, a tibeti medicina, a homeopátia, a biofizikai orvoslás és a bőjtkúrák területén az Akadémia további vizsgálatok folytatását szorgalmazza. Az 1997-es törvény alapján középfokú egészségügyi képzettséggel végezhető az életmód-tanácsadás, az akupresszúra, a reflexológia, a szemtréning, a fizoterápia, a keleti mozgás- és masszázsterápia, a komplementer fizioterápia, a kineziológia, valamint a fülakupunktúrás addiktológiai eljárások. Nálunk egyelőre mindenki szabadon diagnosztizál és kezel, főleg a középfokú végzettségüek. Sok az engedéllyel nem rendelkező, külföldi "oktató" és a kétes hatású termék. Mindezek miatt úgy érezzük, a jogi szabályozás mellett elengedhetetlen azon tudományos módszerek ismerete is, amelyeket alkalmazva tudományos alapossággal megmondható egy CAM-módszerről, hogy megalapozott-e az, amit magáról állít. Ebben a távoktatási anyagban mi is áttekintjük azokat a tudományos módszereket, amelyeket az evidenciákon alapuló orvoslás alapját jelentő Cochrane Collaboration és Cochrane Library használ annak eldöntésére, hogy az alkalmazott módszer és kezelés tényleg tudományosan megalapozott és hatékony-e.