Radiációs vs. genetikai synovectomia / Papp István, Szentesi Margit
Bibliogr.: p. 60. - Abstr. hun.
In: Praxis. - ISSN 1216-3228. - 2010. 19. évf. 6. sz., p. 55-60. : ill.
A rheumatoid arthritis (RA) egy krónikus gyulladásos betegség, mely progresszív módon az ízületek és a csontok destrukciójához vezet. Az anti-tumor-necrosis-a (anti-TNFa) terápiák az esetek 60-70 %-ában csökkentik a betegség tüneteit, ezért egyértelművé vált, hogy ismételten adott szisztémás, nagydózisú anti-TNF kezelésekre van szükség, hogy a terápiás szintek az ízületekben fenntarthatóak legyenek. A mellékhatások jelentkezése azonban behatárolja ezeknek a kezeléseknek a sikerét. Az elmúlt évtizedekben számos génterápiás módszert dolgoztak ki, hogy az ízületekben levő citokin-egyensúlyt fenntartsák, illetve helyreállítsák. A szabályozó gének bevitelére "integráló vírusokat", általában adenovírusféléket alkalmaznak, melyek a transzkripciót oly módon szabályozzák, hogy az intermittensen jelentkező RA-s tüneteket egyensúlyban tartsák. A génterápiás módszerek alkalmazhatóságát az állatkísérletek, ill. néhány fázis-1 klinikai vizsgálat már igazolta.