Sophie Calle, a test és a pszichoanalízis személyes gondolatok Földényi F. László: Légy az árnyékom! című könyve kapcsán / Oriold Károly
Bibliogr.: p. 196. - Abstr. hun., eng.
In: Pszichoterápia. - ISSN 1216-6170. - 2010. 19. évf. 3. sz., p. 190-196. : ill.
Izgalmas kérdés a pszichoanalízis határterületeinek kérdése. Manapság nagyon előtérbe került a pszichoanalízis idegtudományokkal, szomatikus orvoslással, a hatékonysági bizonyítékokkal való kapcsolata, míg a művészetekkel való kapcsolata háttérbe szorult. Napjainkban is hat egymásra a művészet és a pszichoanalízis. Az egymásra hatás vizsgálatának kiemelkedő képviselője Sophie Calle. A művésznő olyan, a pszichoanalízist is érintő és érdeklő kérdéseket tesz fel, mint a követés, a tanúság, a tükrözés világa, az általános és az egyszeri viszonya. A művésznőnek volt kiállítása a londoni Freud Múzeumban, de nem csak Freud munkásságát vizsgálja, közvetve foglalkozik Lacan, Foulkes és Bion gondolataival is alkotásaiban. Különösen érdekes ezen elméletek és a művészeti alkotások párhuzamba állítása, különös tekintettel a művészetek és a tudomány határterületére. Jómagam a művészetéből sok ihletet kaptam mozgásterápiás munkámhoz, melyekre a tanulmányban kitérek.