Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=94679
MOB:2010/4
Szerzők:Bella Zsolt; Kiricsi Ágnes; Viharosné Dósa-Rácz Éva; Dallos Attila; Kiss Mária; Kemény Lajos; Jóri József; Kadocsa Edit
Tárgyszavak:FÉNY; PLACEBÓK; TERÁPIA; RHINITIS, ALLERGIÁS; RANDOMIZÁLT KONTROLLÁLT TANULMÁNYOK
Folyóirat:Fül-Orr-Gégegyógyászat - 2010. 56. évf. 2. sz.
[https://www.orl.hu/]


  Rhinofototerápia perzisztáló allergiás rhinitisben : humán, randomizált, kettős vak, placebo kontrollált, prospektív, előzetes vizsgálat / Bella Zsolt [et al.]
  Bibliogr.: p. 114-115. - Abstr. hun., eng., ger.
  In: Fül-Orr-Gégegyógyászat. - ISSN 0016-237X. - 2010. 56. évf. 2. sz., p. 107-115. : ill.


A korábban publikált eredmények alapján a Rhinolight (RL) intranazális fényterápia hatékonyan és biztonságosan alkalmazható intermittáló allergiás rhinitisben. Jelen klinikai vizsgálat célja, a kezelés hatékonyságának és biztonságos alkalmazhatóságának megállapítása volt, perzisztáló allergiás rhintisben (PAR). Randomizáció alapján a 34 PAR beteget két csoportba sorolták, a vizsgálatot 25 fő fejezte be. A RL-csoport kevert UVB-UVA-nagy intenzitású látható fényt tartalmazó Rhinolight terápiát (dózis:1,6-2,7 J/cm2/orrüreg/kezelés), a placebo-csoport alacsony intenzitású látható fehér intranazális fénykezelést kapott, 6 héten át összesen 13 alkalommal. Az értékelést tüneti napló (naponta, reggel és este), nazális belégzési csúcsáramlás (NIPF), kvantitatív szaglásküszöb (Pennsylvania Smell Treshold Test) és mucociliáris transzport funkció (szacharin teszt) eredményei alapján végezték. Orrnyálkahártya mintából ICAM-1 adhéziós molekula expresszióját határozták meg, mely objektíven jelzi az allergén okozta gyulladás mértékét. A kezdeti nazális tünetek a kezelés végére mindkét csoportban szignifikáns javulást mutattak (p<0,05), ami az egy hónapos utánkövetés végére is megmaradt. A RL-csoportban a kezelés végére a reggeli tüsszögés (p=0,034), az orrfolyás (p=0,0019), az orrdugulás (p=0,021), a számított összesített orrtüneti pontszám (TNS) (p=0,019) és NIPF (p=0,0019), valamint az esti tüsszögés (p=0,017) és a NIPF (p=0,0077) értékek szignifikáns javulást mutattak, a placebóhoz képest. A RL-csoportban a négy hetes utánkövetési periódus végére a reggeli és esti orrviszketés (p=0,004, p=0,0003) valamint az esti orrfolyás (p=0,0034) és TNS (p=0,0017) is szignifikánsan jobb volt, mint a placebo-csoportban. A szaglás és a mucociliaris funkció a kiindulási értékekhez képest egyik csoportban sem mutatott szignifikáns változást (p>0,05). Az ICAM-1 pozitív sejtek száma csökkent a RL-csoportban, de ez a változás nem volt szigfnifikáns (p>0,05). Súlyos mellékhatást a kezelés során nem észleltek. Felső légúti infekció miatt 9 főt kellett kizárni. Az orrtünetek és a NIPF javulásában észlelt szignifikáns tüneti különbségek a RL- és a placebo-csoport között, a RL kezelés hatékonyságát igazolták perzisztáló allergiás rhinitisben. A 6 hetes RL kezelés nem okozott szaglás vagy mucociliáris funkcióromlást, és fokozott orrnyálkahártya irritációt sem.