A modern, fejlett társadalmakban a lakosság 1-1,5%-a szenved krónikus sebektől, ennek incidenciája 80 éves kor felett eléri a 4-5%-ot is! A lakosság kormegoszlását és a cukorbetegség gyakoriságának fokozódását figyelembe ezek a számok, és az alsó végtagi amputációk száma a jövőben jelentősen növekedni fog. A krónikus sebek és az amputációk komoly hatással vannak betegeink mindennapi életére: szociális elszigetelődéshez, a függetlenség elvesztéséhez, gyakran depresszióhoz és jelentős személyi és társadalmi költségekhez vezetnek. Ezek a költségek már ma is komoly terhet rónak a társadalombiztosítás, áttételesen a társadalom számára. Az elmúlt évtizedekben a sebgyógyulással kapcsolatos kutatások eredményeként sebkezelésben használatos terápiás eljárások és kötszerek száma megsokszorozódott. A lehetőségek bővülése a gyógyításban résztvevő egészségügyi személyzettől egyre nagyobb felkészültséget és körültekintőbb döntést kíván a legalkalmasabb terápiás módszerek és kötszerek kiválasztásában. Krónikus sebek hatékony kezelésének ma már olyan sebkezelő centrumokban kell zajlania, ahol multidiszciplináris csapat irányítja a krónikus seb hátterében álló okok kivizsgálását, az okok ismeretében a terápiás stratégia kidolgozását és végrehajtását.