A háziorvos mindennapi rutinjában tartósan kóros májfunkciók esetén két igen lényeges kiváltó ok kizárására kell törekedni. Megkerülhetetlen és talán a legfontosabb kérdés az alkoholfogyasztási szokások egyértelmű tisztázása. Ez a kérdés azonban a beteget jól ismerő családorvos számára is néha igen nehéz feladatot jelent. Egy helytelen módon feltett kérdés jelentősen ronthatja a páciens kivizsgálásának és kezelésének eredményes folytatását, ezért hangsúlyozzuk, hogy a probléma minél diszkrétebb és körültekintőbb felderítésére kell törekedni. Amennyiben a rendszeres alkoholfogyasztás kizárható, fel kell vetni a zsírmáj és NASH lehetőségét. Ezen kórképek állnak leggyakrabban a tartósan kóros májfunkciók hátterében. Mind az alkohol, mind pedig a kóros anyagcsere kapcsán kialakuló májbetegségek kezelésében elsődleges szerepet játszik az életvezetés rendezése. Amennyiben a tartósan kóros májfunkciók hátterében sem az alkohol, sem a túlsúly szerepe nem igazolható, hepatológiai szakvizsgálat szükséges, melynek célja a krónikus vírushepatitiszek, az autoimmun mechanizmusú, illetve egyéb ritkább májbetegségek kizárása. Vírus-hepatitisz esetén a jelenlegi protokollok alkalmazása mellett jelentős sikereket lehet elérni speciális antivirális kezelés alkalmazásával, mely hepatológiai centrumokban folytatható. Primer biliáris cirrózis esetében az életminőséget és a túlélést is jelentősen javítja a tartós ursodesoxycholsav-kezelés. A családorvosi gyakorlatban ritka probléma a hepatocelluláris karcinóma, de az elmúlt évtizedek kétségbeejtő sikertelensége után feltétlen említést érdemel a sorafenib evidenciákkal alátámasztott túlélést javító hatása. Végül meg kell említeni, hogy a tartósan kóros májfunkciók nagyon gyakran nem igényelnek gyógyszeres kezelést, hanem épp ellenkezőleg, valamilyen gyógyszer okozza a májkárosodást. Ezekben az esetekben a kezelést a probléma felismerése, dokumentálása és a kiváltó gyógyszer elhagyása jelenti.