Magyarországon a szervezett lakossági cervix-szűrés nehézségekkel küzd, a mortalitás évek óta stagnál, amely túlnyomórészt az alacsony látogatottság következménye. Vizsgálatunk célja a probléma mögött meghúzódó okok feltárása volt, ezért kérdőíves felmérést végeztünk 14-35 év közötti fiatal nők körében, s válaszaikat értékelve vontuk le következtetéseinket. Az 548 értékelhető válaszból megállapítottuk, hogy a fiatalok méhnyakrákkal és HPV-infekcióval kapcsolatos ismeretei hiányosak, ellenben fontosnak tartják a szűrést, 84,91%-uk akár kötelezővé is tenné. Az oltással szemben szkeptikusak, és az jelenleg túl költséges ahhoz, hogy számukra megfizethető legyen, mindössze 16.906,- Ft-ot tudnának rá áldozni a jelenlegi 90.000,- Ft-tal (kiskereskedelmi ár) szemben. Legszívesebben saját nőgyógyászukhoz mennének szűrésre (88,55%), nem preferálják a magánintézményeket. A betegségről elsősorban a médiából tájékozódnak (62%), de nőgyógyászuk (33%) és az oktatási intézmények (23%) is fontos szerepet töltenek be az információ-szerzés szempontjából. A felvilágosítást a kezelőorvosok (nőgyógyászok, háziorvosok - 78%), a védőnők (45%) és a pedagógusok (40%) feladatának tartják. Összességében elmondható, hogy a primer prevenció további fejlesztésre szorul, a felvilágosításnak korábban, még a szexuális élet megkezdése előtt kellene megtörténnie, az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok egyidejű aktív közreműködésével. A vizsgálat reprezentatív mintára történő kiterjesztése teljesebb és átfogóbb képet adhatna az aktuális állapotokról, és további kérdések árnyaltabb megválaszolására lenne felhasználható.