Az asthma és a COPD a leggyakoribb krónikus légúti betegség világszerte, mely jelentősen korlátozza a betegek életminőségét, mindenapjait. Jelen munkánkban asthmás és COPD-s betegek életminőségét potenciálisan befolyásoló tényezőket vizsgáltuk, felmértük a betegek életminőségének psichológiai terheit; s elemezni kívántuk a köztük lévő kapcsolatot. A betegek életminőségét az általános EuroQoL kérdőív, a St George's Respiratory betegség-specifikus kérdőív segítségével, a Beck-depresszió skálával elemeztük, továbbá rákérdeztünk a dohányzási szokásokra. Összesen 81 asthmás/év (áltag életkor 43 év) és 44 COPD-s beteg (átlag életkor: 65 év) adatait elemeztük a vizsgálat során. Az általános életminőség, az EQ5D index asthmásoknál átlag 87%, COPD-seknél 74%. Az asthmásoknal a depressziós stausz jellemző Beck score 6,35+-9,74, míg a COPD-seknél ez jóval magasabb 9,85ą9,85 (p=0,05). A betegség-specifikus életminőség esetén az asthmások SGRQ totál score értéke 26,89% míg COPD-seknél 46,34%, mely esetben az alacsonyabb súlyszám érték jobb életminőséget jelent (0% maximális életminőség). A több változós regressziós elemzés eredményei alapján elmondható, hogy a beteg depressziós státusza, a COPD súlyossága, a FEV1 és a Beck score 43%-ban magyarázza a COPD-s betegek specifikus életminőségét, az asthmások esetén a súlyosság, FEV1 és depressziós státusz 52%-os befolyással bír a betegség-specifikus életminőségre. Eredményeink megerősítik azt a tényt, miszerint a tünetek önmagukban nem adnak valós képet a beteg asthmájának és COPD-jének súlyosságáról, az előbb említett paraméterek nem fejezik ki adekvátan, csupán bizonyos százalékban, azt, hogy a betegek hogyan éreznek egészségi állapotukkal kapcsolatban. Tehát mind a COPD mind az asthma gondozása során nagyobb hangsúllyal kellene a beteg önmaga által megítélt életminőségét figyelembe venni a beteg kontroll szintjének megítélésekor.