A méhlepényen számos vírus átjuthat vagy úgy, hogy szaporodik a magzat sejtjeiben, vagy úgy, hogy az ellenanyagokat szállító FcyIIB hólyagocskák immunkomplexeket juttatnak el egészen a magzati hajszálerekbe. Vírusok úgy is bekerülhetnek a magzatba az édesanyáról, hogy az anyai B limfociták beviszik azokat a vírusokat, amelyek lappanganak (látens állapotban vannak) sejtmagjaikban. A terhes édesanyák védőoltását követően az újszülöttek köldökvérében IgM típusú magzati eredetű specifikus ellenanyagokat találtak, amik vagy úgy jutottak be a magzatba, hogy a vakcina vírus alegységei immunkomplex formájába kerültek be a fötuszba, vagy pedig anti-idiotípusú ellenanyagok is bejuthattak a magzati keringésbe az FcyIIB-vezikulák segítségével. Ezt a feltételezést a rheumafaktorokra és az újszülöttekben talált egyéb keresztreagáló ellenanyagok is alátámasztották. A materno-fötális transzportnak eltérőek a következményei a terhesség első és második felében. Az első trimeszterben mind az antigének, mind az anti-idiotípusú ellenanyagok a regulátor T-sejtek pusztulását okozhatják, ezért a magzat immunrendszere ezeket sajátjának fogja tekinteni. Vírusok esetében ez hajlamosíthatja később az élet folyamán az egyént idült vírusfertőzésekre, vagy rosszindulatú daganatok kialakulására, mert a vírusok daganatkeltő fehérjéi ellen sem tud a születést követően szervezetük megfelelő immunválaszt kiváltani. A terhesség második felében azonban memóriasejteket indukálhatnak a bejuttatott antigének ill. epitopok, ami a születés után bekövetkező fertőzések ellen relatív védettséget jelenthet. A vírus-IgG immunkomplexek és az anti-idiotípusú ellenanyagok keletkezésének és transzportjának lehetséges időrendjét is elemzi a közlemény. Felmerül az a lehetőség, hogy az anyai veleszületett immunitás nem csak a maternális ellenanyagok segítségével, hanem az anti-idiotípusok által kiváltott magzati immunitás közvetítésével is védi az utódokat.