HÁTTÉR: Számos megfigyelés támasztja alá, hogy a farmakoterápiás kezelési séma egyszerűsége, mint például a napi egyszeri gyógyszerbevétel, javítja a betegek terápiás együttműködését a központi idegrendszer betegségeinek gyógyszeres kezelésében. A kérdés szkizofréniában kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a terápia elhagyása relapszushoz vezet, mely egyrészt súlyos egészségügyi következményekkel járhat, másrészt akut hospitalizációt tehet szükségessé. A vizsgálatunk célja a beteg-együttműködést befolyásoló egyik tényező, az adagolás - napi egyszer vs. napi kétszer - hatásának vizsgálata a terápia elhagyás kockázatára szkizofréniában szenvedő betegek körében. MÓDSZERTAN: Naturalisztikus vizsgálatunk, mely 2008-2009 közötti finanszírózói adatbázisból származó aggregált gyógyszerkiváltási adatokon alapul, a napi egyszeri szedésű Seroquel XR és a legalább napi kétszeri szedésű quetiapine hatóanyagtartalmú készítmények szkizofrénia BNO kóddal jelzett forgalmát hasonlította össze. A vizsgálatunkba olyan 18-65 év közti felnőtt betegeket válogattunk be, akik F20 kóddal quetiapine terápiában részesültek 2008. január és március között. Terápia elhagyóként defináltuk azokat a betegeket, akik az előző csoportokból 2009. május és július között nem kaptak N05A ATC csoportba tartozó gyógyszeres terápiát. EREDMÉNYEK: A napi egyszer szedők csoportjában a betegek 23,4%-a hagyta el a terápiát, míg a napi kétszer szedők 27,2%-a. A napi egyszeri terápia 13,9%-kal csökkentette a terápia elhagyás relatív kockázatát (x2 próba: p=0,017), mely összességében 3,8% abszolút kockázat csökkenést jelent (NNT=26,5). KONKLÚZIÓ: Az elemzésünk megerősíti azt a hipotézist, hogy a napi egyszeri gyógyszerszedés csökkenti a terápia elhagyás kockázatát a quetiapine-t szedő szkizofrén betegek körében. A vizsgálat eredményeit mindazonáltal kellő óvatossággal kell kezelni, elsősorban a vizsgálati periódus rövidsége, a szelekciós torzítás, és az eredményeket esetlegesen befolyásoló egyéb zavaró tényezők lehetősége miatt. Ezért hosszú távú individuális adatok többváltozós regressziós elemzésére van szükség a konklúziók, leginkább az abszolút kockázatcsökkentő hatás pontosításához.