A szerző történelmi távlatokból mutat rá az orvoslás hangsúlyváltozásaira. Az orvost mindig is tudása és embersége (etikai viselkedése) miatt tisztelték, és ezt már az ószövetségi Szentírás Sirák fia könyve is követelményként fogalmazta meg. A mai orvoslás egyik jellemzője az ún. "készülékmedicina", amelyet a technika előretörése jellemez, ám a mind csodálatosabb gépek egyre inkább az orvos és a beteg közé ékelődnek. A ma orvostudománya a műszer és gyógyszeripar fogságában van. Az egészségügyi kiadások növekedése szerte a világon felszínre hozták a reformok szükségességét, amelyek azonban progresszív módon csak helyes etikai töltéssel valósíthatók meg. A technika és tudomány fejlődése, valamint az orvossal szembeni kritikus társadalmi beállítottság az orvos és beteg közti bizalom helyreállítását követeli ki. Ennek érdekében az orvosnak nem csak a tudomány kihívásainak, hanem az etika követelményeinek is meg kell felelnie.