Az asztma elnevezés alatt egy szindrómát kell értenünk, amelyben egymástól eltérő, ugyanakkor egymást átfedő klinikai entitásokat foglalunk össze. A hasonló klinikai tünetek ellenére jelentős különbségek vannak a patofiziológiai alapban, a klinikai megjelenés súlyosságában, a terápiára adott válaszban és a prognózisban. Genetikai vizsgálómódszereink robbanásszerű fejlődése derített fényt arra, hogy gének sokasága játszik szerepet a betegségben. A továbblépéshez szükséges a bonyolult génhálózat meghatározó "útvonalainak" meghatározása és ehhez nélkülözhetetlen lenne e heterogén szindrómán belül jól elkülöníthető klinikai fenotípusok megadása. A végső cél: klinikai fenotípushoz rendelhető terápia és ennek révén a prognózis jelenleginél hatásosabb befolyásolása. Egyelőre az út elején járunk, az asztma fenotípusok napi klinikai gyakorlatban történő alkalmazásának még vannak korlátai.