A szerző klinikai kutatói munkájának tudományos eredményeit elemzi, "hagyományosan" értékelve a teljesítményt és csak utólagosan hozzárendelve a tudománymetriát (idézettséget). Az idegen nyelven (főként angolul), külföldön megjelent 148 közleményből tíz az "új eljárás/felismerés", 40 az "eredeti adat - jelentős új megfigyelés", 98 az "új megfigyelés részletkérdésben" kategóriába volt sorolható. Szoros összefüggést észlelt a hagyományos rangsorolással csoportosított közlemények értéke és az azokra történt hivatkozások száma között. A szerző megvitatja saját adatai tükrében az idézettség értékmérő szerepét és reméli, hogy ezáltal a motivált pályakezdő kutatók jövőtervezéséhez is fogódzót adhat.