A vizsgálat célja: Feltárni, hogy van-e különbség a wellness szolgáltatásokat rendszeresen, illetve ritkán igénybe vevő, valamint az ezzel soha nem élő csoportok wellness állapot mutatója között. Megvizsgálni, hogy a wellness szolgáltatások igénybevétele hatással van-e kimutatható módon valamelyik dimenzióra. Megtudni, hogy milyen összefüggés mutatható ki a különböző demográfiai jellemzőkkel (nem, kor, foglalkozás) rendelkező személyek wellness állapota között, illetve a fent felsorolt demográfiai jellemzők összefüggésbe hozhatók-e valamelyik dimenzió jobb vagy rosszabb eredményével. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat 2008. október 1. és 2008. november 25. között történt. A mintát Zalaegerszeg városában aktívan dolgozó és a PTE ETK Zalaegerszegi Képzési Központjában jelenleg levelező alap- és továbbképzésben részt vevő, aktívan dolgozó 25-65 év közötti női és férfi populáció képezte (n=138). Eredmények: A vizsgálati személyek a szociális dimenzión érték el a legmagasabb átlagot, szignifikánsan magasabb ezen skála átlaga a környezeti dimenzió, az intellektuális dimenzió, valamint a fizikai dimenzió átlagánál. Független mintás t-próbával vizsgálva a spiritualitás skálán a nők szignifikánsabban magasabb átlagot értek e1, minta férfiak. Az intellektuális és a spirituális skálán szignifikáns különbséget találtak egyszempontos független mintás variancia analízis segítségével az egyes foglalkozási kategóriák között. Következtetés: A szocio-demográfiai összevetések tükrében a szerzők megpróbáltak rámutatni arra, milyen fontos a tágabb értelemben vett egészség valamennyi dimenziójának fejlesztése.