A 2008 óta tartó globális pénzügyi és gazdasági világválság igen súlyos és érzékelhető kihatással van a népesség mentális egészségi állapotára. A pszichiátriai betegségek közül a szorongás, a szorongásos zavarok és a depresszió prevalenciájának és incidenciájának nagyobb arányú növekedése várható és figyelhető meg, noha a WHO már ezt megelőzően 2020-ra a depressziót jelezte a második legveszélyeztetőbb betegségnek. Az egyes országok kormányai, illetve az egészségügyi szervezetek számos intézkedési tervet és ajánlást fogalmaztak meg a megnövekedett problémák felismerését és kezelését illetően. Tény, hogy a válság napjainkra már a társadalom minden szintjén érzékelhető hatásokkal bír, amelyek nagy része sokakban negatív pszichés beállítódást eredményez. Veszélyes tendencia, hogy az egzisztenciális meggyengülés és a korábban kialakított életszínvonal megtartásához szükséges anyagi javakért folytatott küzdelem során kevés energia marad a lelki állapot karbantartására, a családi és baráti kapcsolatok ápolására. Mindez egy ördögi kör kialakulásához vezethet: az egyes ember pszichés értelemben izolálódhat, ami további pszichés sérülékenységet okozhat. Ezért azt mondhatjuk, hogy a szorongásos és depressziós zavarok jelenleg tapasztalható növekedése nem csupán orvosi, illetve pszichiátriai kérdés - noha a már kialakult betegségek ellátása természetesen oda tartozik -, ezért növekedő egészségügyi kiadást is jelent. Az sem véletlen, hogy ezeket az összefüggéseket egyre inkább a szociológiai és gazdasági lapok szerzői is elemzik.