A szerzők korábban beszámoltak egyrészt a Nyergesújfalun, az azbesztcementgyár környezetében, másrészt az iparral jóval kevésbé terhelt Komáromban élő felnőtt lakosság körében végzett, alapvetően légzőszervi, standardizált kérdőíves keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálat eredményeiről. Nyergesújfalun (a továbbiakban is: az azbeszttel foglalkozásilag nem exponáltak között) a légzőszervi tünetek, egyéb betegségek és daganatok nem voltak szignifikánsan gyakoribbak az azbesztcementgyár sem 500 m-es, sem 1 km-es körzetén belül az azon kívül élőkhöz viszonyítva, nyers összehasonlítás és logisztikus regressziós modellek szerint. A két várost összehasonlítva megállapítható, hogy krónikus aspecifikus (obstruktív) légzőszervi betegségre (KALB) jellemző tünetek Nyergesújfalun körülbelül másfélszer-két és félszer nagyobb eséllyel fordultak elő (p < 0,001), mint Komáromban. Az ezekkel összefüggő kockázati tényezők közül is több szignifikánsan gyakoribb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. A szerzők ezután a két város logisztikus regressziós modelljeiben alkalmazott korrekciós tényezőket csoportonként összevonták, és az összehasonlítást az összevont korrekciós tényezők alkalmazásával is elvégezték. A legtöbb KALB-tünet esélye ez esetben is szignifikánsan nagyobb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. Mindezekből következik, hogy a környezeti azbesztexpozíció szerepe továbbra sem zárható ki a foglalkozásilag azbeszttel nem exponáltak KALB-tüneteinek kialakulásában. (Megjegyzendő, hogy ez a tanulmány is támogatja a nem, kor, dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, foglalkozási expozícó, a penészes lakás és az öröklődés etiológiai szerepét a vizsgált végpontok esetében.) Analitikus vizsgálatok igénye felvethető annak tisztázására, hogy mekkora és különbözik-e a két város levegőjében az aktuális azbesztrost-koncentráció (ez utalhat a korábbi koncentrációk alakulására), illetve hogy mekkora és különbözik-e a két városban vett autopsziás tüdőmintákban az akkumulálódott azbesztrost-koncentráció. Főként e kérdések tisztázása esetén átgondolandó, hogy javasolt-e döntéshozói szinten, akár most is, megfelelő intervenció. Ezenfelül, az azonosított egyéb kockázati tényezők eliminálása egészségnevelési lépéseket sürget.