A gyulladásos bélbetegségek (IDB-ek) manifeszt és szubklinikus formái a spondylarthritisek (SpA-ek) gyakran észlelt extraartikuláris jellegzetességei. Az ízületi és bélgyulladás hátterében álló közös genetikai, immunológiai és hisztopatológiai jelenségek átfedő mechanizmusokra utalnak a SpA-ek és IBD-ek patogenezisében. A tumor nekrózis faktor- (TNF) gátló szerek egyformán eredményesek a SpA-ek ízületi tüneteinek kezelésében, de különböző terápiás potenciállal bírnak a IBD-ek vonatkozásában. Miközben az anti-TNF monoklonális antitestek (infliximab és adalimumab) hatékonysága SpA-hez társuló IBD-ek kezelésében bizonyított, az etanercept használata a bél gyulladásos betegségének nagyobb rizikójú relapszusával társulhat. További kutatások elősegíthetik a IBD-ek pontos szerepének tisztázását a SpA-ek patogenezisében és kialakulásában, s ezek az eredmények a jövőben felhasználhatók lehetnek a SpA-es betegek egyénre szabott gyógyszeres beavatkozásainak tervezésében.