Háttér: A fokális agyi károsodások utáni funkcionális reorganizációs folyamatok hátterében az agyi plaszticitás áll. Célkitűzés: Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy a betegek járástanulásához szükséges kezelési idők összehasonlításánál találunk-e olyan különbséget, melyet az eltérő agyi plaszticitással magyarázhatunk. Módszer: 2008. 01.01. - 06. 30. között osztályunkról távozott 224 beteg osztályos orvosi dokumentációit néztük át. Speciális szempontrendszerünk (agyi károsodás lokalizációja, kiterjedése közel azonos, felvételkor megegyező neurológai tünet) alapján választottuk ki eseteinket. A betegdokumentációkból nyerhető adatok retrospektív feldolgozása során összehasonlítottuk a betegek járástanulásához szükséges kezelési napok számát. Eredmény: A közel azonos lokalizációjú és kiterjedésű akut agyi történések következtében kialakult hemiparesis okozta járászavar a hasonló kezelési protokoll mellett nem egyforma mértékben és ütemben javult. Következtetés: Agyi keringészavar okozta károsodás esetén a motoros funkció javulásának mértékét, az ápolási idő tartamát befolyásolták a társbetegségek, mint a depresszió, agyi atrophia, krónikus alkoholizmus, diabetes mellitus (inzulinnal kezelt), dementia. Mindezen tényezők befolyásolhatják az agyi reorganizációs képességet.