A 30-as években két különálló élettanász munkacsoport (Goldblatt és Loesch) kísérleteinek eredményei fogalmazták meg először a veseartéria szűkületének fiziológiai következményeit. Az azóta eltelt idő óta a kórállapotról való tudásunk jelentősen növekedett, azonban a mai napig a klinikai gyakorlatban szembesülünk olyan nem kellően tisztázott kérdésekkel, amelyek a diagnosztika, illetve a terápia területén jelentenek kihívást. Jelen összefoglalás célja az artéria renalis szűkületével kapcsolatos, a diagnosztika és a terápia kérdéseit érintő aktuális kérdéseket tárgyalja.