Az acarbose helye a 2-es típusú diabétesz kezelésében / Kempler Péter
Bibliogr.: p. 30-31. - Abstr. hun., eng.
In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2010. 8. évf. 1. sz., p. 26-31. : ill.
2-es típusú diabétesz kialakulása során az inzulinrezisztencia megelőzi a bétasejt-működés károsodását, a posztprandiális vércukorszint emelkedése pedig megelőzi az éhomi hiperglikémiát. Az alfa-glükozidáz gátló acarbose a szénhidrát-felszívódás gátlása révén hatását az inzulinrezisztencia és a posztprandiális vércukorszint csökkentése útján fejti ki. Így adása feltétlenül a diabébesz kórfejlődésének korai szakaszában indokolt. Az acarbose alkalmazási előirata nem változott, mind 1-es típusú diabéteszesekben, mind pedig 2-es típusú diabéteszesekben alkalmazható, utóbbiakban monoterápiaként, illetve kombinációs kezelés részeként egyaránt. Az acarbose azon kisszámú hatékony orális antidiabetikumok sorába tartozik, amelyek alkalmasak a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére is. Alkalmazása során biztonságossági aggályok nem merültek fel. Huszonnégy órás vércukorprofilok adatait elemezve a markáns reggeli vércukor-emelkedés optimális anyagcserekontroll mellett is kimutatható. 2,2 mmol/l-t meghaladó posztprandiális vércukor-emelkedés a 7% alatti HbA1c-vel rendelkező betegek kétharmadában áll fenn. Szakmai (és nem financiális) mérlegelés alapján acarbose reggel történő adása csaknem valamennyi cukorbetegben indokolt és javasolható.