A csontáttétképzés számos szolid daganat progressziójának jellegzetessége, mely kiváló példát szolgáltat az áttéti folyamat szervspecificitására. Megvalósulása mind a vénás, mind az artériás rendszeren keresztüli szóródás révén történhet. Az oszteolitikus vagy oszteoplasztikus áttétek keletkezése eltérő molekuláris útvonalakat feltételez, de a gyakorlatban a két folyamat keveredése révén zajlik. Mai tudásunk szempontjából alapvető jelentőségű az oszteoklasztok daganatsejtek általi aktiválódása és az ennek révén létrejövő csontreszorpció, mely a csontbomlás ördögi körének kialakulásához vezet. A csontáttétek kezelésében forradalmat jelentett az oszteoklaszt-csontmatrix kölcsönhatást gátló biszfoszfonátok felfedezése és klinikai sikere. A folyamat molekuláris alapjainak tisztázása azonban újabb terápiás célpontokat jelölt meg az oszteoklaszt-differenciálódásban, melyet a a TNF-receptorcsalád egyik tagja, a RANK-RANK-ligand rendszer szabályoz. Ennek az új terápiás megközelítésnek életképességét már sikeres klinikai vizsgálatok támasztják alá, melyekben RANKL-ellenes antitestet alkalmaztak. Ennek klinikai sikeressége tovább erősíti azt a nézetet, hogy a daganatokban zajló molekuláris történések pontos megismerése képezi az alapját az egyre hatékonyabb terápiás eljárások kifejlesztésének.