Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=73189
MOB:2010/1
Szerzők:Horváth Gábor; Koroknai Gabriella; Ács Barnabás; Than Péter; Bellyei Árpád; Illés Tamás
Tárgyszavak:ARTHROSIS; STATISZTIKA; TÉRDÍZÜLET
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2010. 151. évf. 4. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Térdízületi arthrosis hazai előfordulása a dél-dunántúli betegpopuláción történt felmérés alapján / Horváth Gábor [et al.]
  Bibliogr.: p. 143. - Abstr. hun., eng.
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2010. 151. évf. 4. sz., p. 140-143. : ill.


A szerzők korábbi közleményükben beszámoltak reprezentatív magyarországi mintán végzett felmérésükről, amelyben a degeneratív ízületi panaszok, így a térdpanaszok gyakoriságát vizsgálták. Célkitűzés: ezt követően, e közlemény tárgyát képezve, céljuk ambuláns klinikai és radiológiai vizsgálat keretén belül, nemzetközileg elfogadott standard pontrendszerek felhasználásával a betegek panaszainak objektivizálása, és a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságának meghatározása. Módszer: korábbi kérdőíves felmérésük mozgásszervi panaszokkal bíró és felülvizsgálatba beleegyezését adó 2422 fős beteganyagot alapul véve megkeresésükre 682-en (244 férfi, 438 nő) jelentek meg klinikai felülvizsgálatra. Az anamnézis, az antropometriai paraméterek és a mozgásszervi státus felmérésen túlmenően a térdízületre vonatkozóan a szerzők meghatározták a knee society score-t, a vizuális analóg fájdalomskála értékét, a kétirányú térdröntgenfelvételeken az ízületi rés szélességét mérték, Kellgren?Lawrence szerinti radiológiai kiértékelést végeztek, majd ennek kritériumrendszerét figyelembe véve meghatározták a térdízületi arthrosis előfordulási gyakoriságát. Eredmények: a fent említett 682 főnél 676 esetben volt radiológiai kiértékelés lehetséges. Térdízületi arthrosist 91 esetben (13,3%), előrehaladott arthrosist 20 esetben (2,9%) állapítottak meg. Ezt követően a negatív és az arthrosis által érintett betegek funkcionális paramétereit hasonlították össze. Mind a knee society score, mind a vizuális analóg fájdalomskála értékei szignifikánsan rosszabb értékeket mutattak ez utóbbi csoportban (p<0,05). A testtömegindexet vizsgálva szintén szignifikánsan magasabb értékeket találtak az arthrosisos csoportban. Következtetések: a szerzők a hazai irodalomban első alkalommal számolnak be radiológiailag is igazolt térdízületi arthrosisprevalenciáról. Az életkor és az emelkedett BMI térdízületi arthrosisban játszott szerepe vizsgálataik alapján bizonyított. A felmerés részleteinek ismertetésen túl a szerzők áttekintik a téma hazai és nemzetközi irodalmát.