Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=73083
MOB:2010/1
Szerzők:Urbán Nóra
Tárgyszavak:ELSŐSEGÉLY; PSZICHOLÓGIA; STRESSZ
Folyóirat:Honvédorvos - 2009. 61. évf. 3-4. sz.
[https://www.mhek.hu/honvedorvos-katonaorvosi-szakfolyoirat.html]


  Pszichológiai elsősegély / Urbán Nóra
  Bibliogr.: p. 190-191. - Abstr. hun., eng.
  In: Honvédorvos. - ISSN 0133-879X. - 2009. 61. évf. 3-4. sz., p. 182-192.


Az elmúlt néhány évben a traumatikus eseményeket követő preventív jellegű beavatkozásokat kutatva a korai intervenciók kerültek a figyelem középpontjába. A traumát követő leghatékonyabb azonnali beavatkozások meghatározásához számos tényezőt kell figyelembe venni, így az esemény jellegzetességeit, az intervenciós stratégiák célját, és az időzítést az elérhető források, eszközök nyújtotta lehetőségeket. A túlélőknek, áldozatoknak nyújtott intervenciók két nagy kategóriájáról számol be a szakirodalom: a pszichológiai debriefingről, amely elsősorban az érzések és érzelmek katartikus ventillációját helyezi középpontba; a pszichológiai elsősegélyről, amely az egyén viselkedésére fókuszál és a reziliencia, azaz a rugalmas ellenállóképesség fejlesztésének segítésével, a stresszel való megküzdést támogatja. Az elmúlt években a randomizált, kontrollált tanulmányok során a debriefing modellről kiderült, hogy több eset-ben inkább ártalmas lehet és akár az áldozatok, akár a mentőalakulatok személyzeténél újra-traumatizálódást is okozhat. Az újabb tanulmányok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyéni és a közösségi rezilienciát előmozdító koncepcióra épülő beavatkozás eredményekképpen kevésbé valószínű a poszttraumás stresszbetegség és más traumával összefüggő zavarok kialakulása.