A kilélegzett levegő diagnosztikus célra való használatával foglalkozó jelenlegi kutatások egyik célja bizonyos betegség-csoportokban a használhatóság bizonyítása, másrészt az egyszerűbb, olcsóbb, ugyanakkor megfelelően érzékeny technika és módszer kifejlesztése. A vizsgálók egyik csoportja levegőcsapdával felfogott mintákat laboratóriumban analizálja gázkromatográf és tömeg-spektroszkóp alkalmazásával. A kapott értékek értelmezésére különböző statisztikai módszereket használnak, a legújabb módszer az ún. Fuzzy logic-modell alkalmazása. A vizsgálók másik csoportja kémiai gáz-szenzorra alapuló, ún. elektronikus orrot használ. A klasszikus elektronikus orr egy szenzorsorból áll. Más-más jelátalakító technológiát alkalmazva, létezik kemorezisztencián alapuló, gravimetriás, optikai, polimer-, kerámia-, fém-oxid alapú, DNA-val fedett nanotubus alapú szenzor, és láng-fotometriás detektoralapú rend-szer. A különböző technológiák kombinációját is alkalmazzák egy készülékben. A közeljövőben talán remélhetően kifejlesztenek egy olyan elérhető árú, könnyen kezelhető készüléket, amelyet a rizikócsoportok szűrésének frontvonalában alkalmazva, korai stádiumban ki-emelésre kerülhetnek a tüdődaganatos betegek.