Cianotoxinok; humán megbetegedések, hatásmechanizmus / Bácsi István, B. Béres Viktória, Vasas Gábor
Bibliogr.: p. 282-284. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Epidemiológia. - ISSN 1786-1489. - 2009. 6. évf. 4. sz., p. 269-284. : ill.
Az elmúlt évtizedekben világszerte egyre nagyobb figyelem kíséri a cianobakteriális vízvirágzások megjelenését, a cianobaktériumok elterjedését. Ennek elsődleges oka az, hogy ezek a fotoszintetizáló prokarióta szervezetek - melyeket korábban kékalgáknak neveztek - számos biológiailag aktív vegyületet termelnek, amelyek jelentős része toxikus mind az emberi, mind az állati szervezetekre. Magyarországon eddigi ismereteink alapján a Velencei tóban, 1991-ben bekövetkezett Microcystis aeruginosa tömegprodukció és az ennek során a fürdőzők körében fellépő egészségügyi problémák kapcsán kapott nagyobb hírverést először a cianobakteriális toxinok egészségkárosító hatásának lehetősége. Fontos azonban megjegyezni, hogy hazánk mesterséges és természetes víztereiben kisebb-nagyobb mértékű cianobakteriális tömegprodukció évről évre megfigyelhető. A sok ellentmondás, téves ismeret, a napi sajtó nem ritkán szenzáció hajhász, tudományos alapokat nélkülöző írásai miatt fontosnak tartottuk egy, a cianobaktériumokról, és a humán egészséggel összefüggésbe hozható - elsősorban azt károsítani képes - anyagcsere termékeikről szóló összefoglaló megírását. A következőkben röviden jellemezzük a cianobaktériumokat, ismertetjük a vízvirágzás jelenségét, valamint röviden összefoglaljuk a legismertebb humán egészségügyi eseteket. Célunk részletesen áttekinteni a legismertebb, leggyakrabban előforduló cianobakteriális toxinokat (a ciklikus peptidek, a neurotoxikus és citotoxikus alkaloidok, valamint az irritáló hatású toxinok), kémiai felépítésüket, hatásmechanizmusukat, illetve azokat a legfontosabb tüneteket, amelyek megjelenése utalhat cianotoxin mérgezésre.