A vesebetegségek kezelésének új megítélése / Wittmann István
Bibliogr.: p. 429-430. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2009. 62. évf. 6. sz., p. 426-430. : ill.
A vese választja ki a vízoldékony toxinokat és a víz romboló erejének megszelídítésében is részt vesz. Ilyen irányú működésének jó jelzője a glomerulusfiltrációs ráta (GFR). A becsült GFR (eGFR) és a microalbuminuria a kardiovaszkuláris morbiditás és halálozás érzékeny jelzője. Fontos lehet a vérben keringő vízoldékony toxinok vesén keresztüli kiürülése, mert felgyülemlésük esetén atherosclerosist és vesekárosodást okoznak. Minél nagyobb a keringő toxinszint, annál jelentősebb vesekárosodást és proteinuriát vált ki, ami további nephronvesztéshez, GFR-csökkenéshez, és ily módon további toxinszint-emelkedéshez vezetve circulus vitiosus alakulhat ki. Ennek az ördögi körnek a megszakítása a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre (RAAS-ra) ható gátlószerekkel vagy sztatinokkal megelőző hatású nem csak a vesebetegség kialakulását és progresszióját, hanem a kardiovaszkuláris morbiditást és halálozást illetően is. Tehát a RAAS-gátlók és a sztatinok egyszerre ér- és vesevédő hatásúak, azaz GFR-megtartók, és ezen keresztül másodlagosan is atherosclerosis prevenciót fejthetnek ki.