Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=72541
MOB:2010/1
Szerzők:Ungvári György
Tárgyszavak:FOGLALKOZÁSI ÁRTALOM; MUNKAEGÉSZSÉGÜGY; STATISZTIKA
Folyóirat:Népegészségügy - 2009. 87. évf. 4. sz.
[https://nepegeszsegugyi-egyesulet.hu/kiadvanytar?rootId=0&directoryId=5]


  A munkahelyi egészségvédelem és biztonság új kihívásai a 21. század első évtizedében / Ungvári György
  Bibliogr.: p. 320-321. - Abstr. hun., eng.
  In: Népegészségügy. - ISSN 0369-3805. - 2009. 87. évf. 4. sz., p. 309-321. : ill.


A pénzügyi és gazdasági világválságot megelőző évek jelentős gazdasági és társadalmi fejlődése, illetve az egészségügyet érintő demográfiai, gazdasági, technikai-technológiai és ökológiai sokk- hullámok a munka világában az új kihívások sorát hozták magukkal. Mindez a munkavállalók egészségkárosító és biztonságát veszélyeztető kockázatainak számát és a kockázatok megoszlását megváltoztatta, de a munkahelyi környezet változatlanul 1-3 nagyságrenddel veszélyesebb valamennyi más részkörnyezetnél. A szerző elemzi az új, illetve az újonnan megjelenő jelentős kockázatokkal együtt járó új kihívásokat; ezek közül részletesebben foglalkozik a növekvő kockázatot jelentő halálos kimenetelű foglalkozási eredetű daganatos megbetegedésekkel, a munkahelyi stresszhez kapcsolódó egészségkárosodások, az idősödő munkavállalók részarányának megnövekedéséből eredő kockázatok jelentőségével, illetve az új technológiákhoz (pl. nanotechnológia) kapcsolódó egészségkárosító expozíciókkal. Arra következtet, hogy a 21. század új kihívásainak eredményes kezelése érdekében egyrészt korszerűsíteni kell a munkahelyi primer prevenciót, másrészt, különös tekintettel az idősödő munkavállalók részarányának növekedésére, továbbá a munkavállalóknak a lakossági szűrővizsgálaton való kis arányú részvételére, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szélesebb körű bevonásával bővíteni szükséges a munkavédelem szekunder prevenciós (szűrési) feladatait. Végül az átfogó közegészségügyi biztonság megvalósítása érdekében a szerző javasolja a munkavédelem szerkezetének és funkciójának áttekintését, a munkavédelem inszufficienciájának (pl. foglalkozási megbetegedések, munkabalesetek hiányos bejelentése) megszűntetését.