Jelen munkánk során a barokamrában szimulált (5500 méteres magasságnak megfelelő) hypobarikus hypoxiának, mint fizikai és élettani paraméterekkel jól kontrollálható fiziológiás stressznek a hatását vizsgáltuk egy pályakövetéses feladatban (két-kéz koordinációs teszt) mutatott teljesítmény mérésével. Célunk a hypoxia és a feladatvégzés okozta pszichés stressz komplex hatásaként jelentkező vizuomotoros teljesítményváltozás (sebesség, pontosság, koordinációs tényező) mérése volt. Eredményeink alapján azt állítjuk, hogy a pilóták a koordinációs képességük megtartására törekszenek, még extrém körülmények között is. A pontosságra való törekvés ennek csupán a mérhető mutatója. A fiziológiai paraméterek (pulzus, szaturációs index) alakulása az oxigénhiány okozta élettani és a teszt által kiváltott pszichés stressz együttes hatását tükrözi. A tesztben rosszul teljesítőknél a hypoxiás terhelés növekedésével szignifikáns romlást tapasztaltunk a monitorozott élettani paraméterek alakulásában. A jó teljesítményt nyújtóknál szignifikáns eltérés nem volt sem a pulzus, sem pedig a szaturációs index tekintetében. Módszerünk alkalmas lehet arra, hogy az átlagosan is jó teljesítményű pilóták, vagy jelöltek közül kiválasszuk a kimagasló teljesítményre képeseket.