A klinikai gyakorlat szempontjából eldöntendő, hogy valódi szédülés (vertigo), vagy csak szédülékenység - bizonytalanságérzés áll-e fenn. Vertigo esetén a beteg rendszerint forgó szédülésről számol be, amelyet vegetatív tünetek kísérnek. Az egyensúlyzavar miatt a beteg többnyire állás-járásképtelen. Nem valódi szédülés esetén bizonytalanságérzés - szédülékenység, sokszor az eleséstől, helyzetváltoztatástól való félelem áll fenn, amely nem jár vertigóval. A perifériás és centrális vestibularis szindrómák négy tünet - vertigo, nystagmus, egyensúlyzavar, hányinger - kombinációjából jönnek létre. A vertigo a térbeli orientáció zavara, a nystagmus másodlagosnak tekinthető és a vestibulo-ocularis reflex irányspecifikus kiegyensúlyozatlanságának eredménye, az egyensúlyzavar a vestibulospinalis rendszerek kóros aktivációja, a hányinger a nyúltvelői hányásközpont ingerületbe jutásának következménye. Szerző a leggyakoribb vertigót okozó, akuttan jelentkező kórfolyamatokat ismerteti.