A húgyúti kövesség (urolithiasis) az egyik leggyakoribb urológiai betegség. Európai prevalenciája 3-5%. Az urológiai osztályokon a kőbetegek aránya kb. 10-15%. A kövek elhelyezkedésétől, méretétől, kémiai összetételétől, számától, keménységétől függően különböznek a panaszok, a tünetek, a betegség diagnosztikája, a terápia, a megelőzés és a gondozás. A vesekólikás beteg jellemzően először az alapellátásban jelenik meg, ahol a fájdalomcsillapításon túl többnyire ultrahang- és vizeletvizsgálat történik, majd a kő kimutatása után szakorvoshoz kerül, aki a kő nagyságától, elhelyezkedésétől és esetleg már ismert összetételétől függően határozza meg a kezelés módját.