Bevezetés: Az utóbbi évtizedben a funkcionális gasztroenterológiai zavarok biopszichoszociális keretben történő értelmezése vált elfogadottá, ugyanakkor a pszichoszociális jellemzők hazai mintán történő vizsgálatáról alig vannak adataink. Célkitűzés: Funkcionális és organikus gasztroenterológiai zavarokban szenvedő, valamint normál kontrollszemélyek pszichoszociális jellemzőinek felmérése. Módszerek: A belek (irritábilis bél szindróma [n=46] és gyulladásos bélbetegség [n=43]), a nyelőcső (nemerozív reflux [n=103]) és erozív reflux [n=103]), illetve az epeutak (Oddi-sphincterdyskinesis [n=61] és organikus epeúti [n=49]) funkcionális és organikus zavaraiban szenvedő páciensek, valamint egészséges kontrollszemélyek pszichés és szociális jellemzőinek felmérését önkitöltő kérdőívek alapján, valamint az SCL-90-R pszichopatológiai becslőskála faktoranalízisét (irritábilis bél szindróma [n=70], colitis ulcerosa [n=55], nemerozív reflux [n=80], erozív reflux [n=74] betegek és egészséges személyek [n=77]) végeztük el. Eredmények: Az irritábilis bél szindróma csoport egyes pszichés jellemzők terén (depresszió, diszfunkcionális sémák) szignifikánsan súlyosabb, más jellemzők terén (szorongás, megküzdés, életesemények, támogatottság) megegyező súlyosságú tüneteket mutatott a gyulladásos bél-betegekkel összevetve. A nemerozív reflux betegek és erozív reflux betegek életminősége, hasi tüneteinek és pszichopatológiai tüneteinek súlyossága megegyezett, de csak a nemerozív reflux csoportban volt a pszichopatológiai tünetsúlyosság és a refluxos tünetek között szignifikáns kapcsolat. Az Oddi-sphincter-dyskinesisben szenvedők enyhébb pszichopatológiai tüneteket mutattak a depressziós betegekhez viszonyítva, ugyanakkor jellemző volt rájuk az ingerlékenység és túlérzékenység, az organikus betegekhez viszonyítva pedig, az akut stressz és a hozzá társuló pszichopatológiai tünetek együttesen jellemezték ezt a csoportot