Az újszülöttkori agykárosodások szülészeti vonatkozásai / Rákóczi István
Bibliogr.: p. 142. - Abstr. hun.
In: Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle. - ISSN 1585-8731. - 2009. 11. évf. 4. sz., p. 134-142. : ill.
A várandós házaspár és a szülészeten dolgozók egyik legnagyobb félelme, hogy az újszülött nem lesz egészséges. Amikor egy szerencsétlen esemény bekövetkezik, természetes emberi reakció, hogy meg akarják tudni, pontosan mi történt. A kedvezőtlen kimenetelű szülést, különösen a terminusban született újszülöttek agykárosodását hosszú ideje a vajúdáshoz és a szüléshez kapcsolták (sajnos még jelenleg is). Az újszülöttkori idegrendszeri működészavar mechanizmusának pontosabb megismerése fokozatosan egyértelművé tette, hogy a neonatalis encephalopathia és a cerebralis bénulás oka legnagyobb részben az antenatalis időszakban keresendő. Ezen kívül az utóbbi évek vizsgálatai alapján az is világossá vált, hogy az újszülöttkori agykárosodás a legtöbb esetben nem előzhető meg. Annak elérése, hogy az idegrendszeri károsodások nagyobb része antenatalisan következik be, a szülés alatt is kialakulhat hypoxaemia és acidosis, ezért fontos a magzati állapot szülés alatti ellenőrzése. Az elektronikus magzati monitorozás (CTG) megbízható segítséget jelent a magzat megfelelő állapotának előrejelzéséhez. Sajnos a CTG-monitorizálás nem jelzi megfelelően az idegrendszeri károsodást. Annak ellenére, hogy egyes adatok szerint bizonyos kóros CTG-eltérések összefüggést mutatnak a magzati asphyxia kialakulásának fokozott veszélyével, a legtöbb ilyen CTG-eltérésnél a szüléskor nem található az asphyxia bizonyítéka, és az ilyen újszülöttek nagyon gyakran 9/10-es Apgar-értékkel jönnek a világra. Ezért amennyiben a CTG-regisztrátum kóros eltéréseket mutat, további vizsgálatok szükségesek, hogy elkerülhetők legyenek a felesleges beavatkozások.