Iatrogen hypothyreosisban és tiroxinkezelés melletti szubklinikus hyperthyreosisban hasonlították össze a szerzők az endothelfunkciót, a metabolikus paramétereket, a hemosztázis faktorait és a nitrogén-monoxid-szinteket. 24 differenciált pajzsmirigy-carcinoma miatt thyreoidectomián átesett nőbeteg vett részt a vizsgálatban. Hypothyreoid (TSH 89,8+-29,4 mU/I) és szubklinikus hyperthyreoid (TSH 0,2+-0,1 mU/1) állapotban meghatározták a vérnyomást, tireoglobulinszintet, lipidparamétereket, a homocisztein, C-reaktív protein, nitrogén-monoxid, fibrinogén, von Willebrand-faktor szintjét, megmérték az arteria brachialis áramlás mediált (FMD) és nitroglicerin indukálta dilatációját. Szubklinikus hyperthyreosisban a vizsgált személyek FMD-értéke szignifikánsan nagyobb volt, mint hypothyreosisban (14,37+-8,33 vs. 6,79+-4,44%). Szubklinikus hyperthyreosisban szignifikánsan kisebb volt a koleszterin (4,75+-1,14 vs. 7,34+-1,23 mmol/l), LDL-koleszterin (2,70+-0,89 vs. 4,55+-1,10 mmol/l) és homocisztein (9,62+-2,29 vs. 12,95 +- 4,49 mikromol/l) szintje. A triglicerid-, a HDL-koleszterin-, a vérnyomásértékek és a nitroglicerin indukálta dilatáció nem különbözött szignifikánsan. A fibrinogén (4,01-1-0,84 vs. 3,23+-0,5 gll), von Willebrand-faktor (130,63+-29,97 vs. 90,09+-25,92%), C-reaktív protein (5,55+-5,15 vs. 4,12+-4,67 mg/l) és nitrogén-monoxid (32,34+- 7,0 vs. 24,56+-6,71mikromol/l) értékei szubklinikus hyperthyreosisban szignifikánsan nagyobbak voltak. Az FMD pozitív korrelációt mutatott a von Willebrand-faktor  (r=0,54), a fibrinogén (r=0,45) és a nitrogén-monoxid (r= 067) szintjével. Tiroxin hatására a hypothyreosisban észlelt endotheldiszficnkció és kóros lipidprofil javul, a fibrinogén és a von Willebrand faktor szintje viszont magasabb, utóbbi prothrombotikus hatást fejt ki. E két ellentétesen ható mechanizmus endothelszinten kompenzálhatja egymást.