Az elhízás mint a leggyakoribb krónikus nem fertőző betegségek egyik fontos kockázati tényezője a szakemberek feltételezése szerint ma már közismert a laikusok körében is. Kutatásunk céda e feltételezés vizsgálata volt kérdőíves módszerrel. Ezen kívül vizsgáltuk a becsült és mért testtömeg index, valamint a becsült és mért haskörfogat közötti eltérést, valamint hogy ezek a paraméterek milyen összefüggésben állnak egymással, a vélt egészséggel, valamint azzal, hogy a vizsgált egyének szerint maguk mennyit tehetnek a saját egészségükért. A vizsgálatot 18-65 éves munkaképes felnőtt magyar állam-polgárok körében végeztük, akik munka alkalmassági vizsgálatra jelentkeztek. Az adatgyűjtés a vizsgált személy által önkéntesen kitöltött, nyomtatott kérdőív segítségével történt, melyet orvos vagy szakképzett egészségügyi dolgozó által végzett mérések testsúly, testmagasság, haskörfogat, vérnyomás) egészítettek ki. A vizsgálatban résztvevők átlagéletkora 26,6 év volt, 66%-a nő. A megkérdezettek több mint 2/3-a azt állította, hogy tisztában van a túl nagy haskörfogat szív-érrendszeri betegségek kockázatát fokozó hatásával. A vizsgáltak 73%-a saját egészségét jónak vagy nagyon jónak ítélte. A becsült, illetve mért adatok alapján számított testtömegindex átlaga közt egyik nem esetében sem volt szignifikáns különbség. A haskörfogat becsült értékeinek átlaga azonban nőknél szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a ténylegesen mért értékek átlaga, a férfiak nagy része pedig nem válaszolt a haskörfogat becsült értékét tudakoló kérdésre. A nők körében a mért haskörfogat átlaga szignifikánsan nagyobb volt az ajánlott határértéknél (80 cm) is, és nem mutatott összefüggést sem a vélt egészséggel, sem a korral vagy az iskolai végzettséggel.