A járvány elleni felkészülés fontossága és az influenzavírusok antivirális szerek elleni rezisztenciája. Az újabban megjelenő influenzavírus törzsek kapcsán az elmúlt években egyre többet foglalkozott mind az orvostudomány, mind a közvélemény és a sajtó az emberiséget fenyegető lehetséges influenza világjárványokkal. De mi is az a pandémia, és miért kell vele foglalkozni? A történelem folyamán többször leírtak olyan nagyobb influenzajárványt, amely az egész világon végigsöpört, a lakosság nagy részét érintette és nagyon magas volt a morbiditási és mortalitási rátája. Az első influenza világjárványt 1580-ban jegyezték le, majd 1889-ben (H3 vírus) és 1957-ben volt világjárvány (H2N2 vírus), az eddigi legutolsót pedig 1968-ban (Hongkong, H3N2 vírus). Közülük leginkább a legmagasabb halálozási rátát mutató, 1918-19-es (H1N1 vírus), ún. "spanyolnáthát" vizsgálták tudományos csoportok kutatói. Becsléseik szerint ezen járvány ideje alatt világviszonylatban 500 millió ember fertőződött meg influenzavírussal, és az infekció közel 50 millió ember halálát okozta. Kimutatták, hogy a magas halálozás nemcsak maga a vírusinfekció, hanem a másodlagos szövődmények (pl. bakteriális pneumónia) következménye is volt. A vírust az 1930-as években fedezték fel, majd Taubernberger és munkatársai 1995-ben a vírus komplett nukleotid szekvenciáját is meghatározták, és ez alapján rekonstruálták a szezonális influenzavírus génszekvenciáját egy Alaszkában talált katona megfagyott holttestéből kimetszett szövet vizsgálata alapján. Idén az úgynevezett "új típusú" influenza megjelenése kapcsán ismét fókuszba került a pandémia és a pandémiára való felkészülés témája. Egyre több ország készít pandémiás tervet, a járvány kialakulását követő járványügyi intézkedések megszervezésének, az egészségügyi intézmények felkészülésének és az antivirális gyógyszerek készletezésének összehangolására.