Az elhízás az ateroszklerózis rizikótényezője, s az ateroszklerózis folyamata már a gyermekkorban kezdődik. A vizsgálat célja az inzulinrezisztencia, a dyslipidaemia és a HDL funkcióit befolyásoló aterogén faktorok vizsgálata volt gyermekkori egyszerű elhízásban (SO) és acanthosis nigricans-szal társult obezitásban (OAN). A vizsgálatba összesen 37 elhízott gyermeket, 17 lányt és 20 fiút vontunk be, közülük 19 esetében egyszerű, 18 AN-szal társult elhízás állt fenn. Életkoruk 14,2+-1,8 év, BMI értékük 35,9+-6,1 kg/m2 volt. Az éhomi vércukor (EVC) és inzulinszint (INS) mérése és a Homeostasis Model Assesment (HOMA-IR) index kiszámítása mellett sor került az összkoleszterin (T-C), HDL-C és a trigiceridszint (TG) mérésére, az LDL-C kalkulalására, továbbá az apoprotein AI (AP-AI), apoporotein B100 (AP-B100) és a lipoprotein(A) (LP-A) koncentrációjának mérésére. Meghatároztuk a paraoxigenáz (PON1), az aryleszteráz (ARYL), a lecitin-koleszterin-acyltranszferáz (LCAT) és a koleszterin-észter-transzfer protein (CETP) aktivitást, valamint az intracelluláris adhéziós molekula-1(ICAM-1) és a vaszkuláris adhéziós molekula (VCAM-1) szérumszintjét. Az ÉVC minden esetben normális volt, a 37 esetből hyperinsulinaemia 27, inzulinrezisztencia 31 esetben volt észlelhető. Emelkedett T-C és LDL-C5-5, emelkedett TG-szint 6, csökkent HDL-C 9 esetben volt kimutatható. Az AP-AI koncentráció 13, az AP-B100 5, az LP(A) pedig 11 esetben bizonyult kórosnak. A szénhidrát és a lipoprotein-anyagcsere paraméterei közül az INS, a TG és a HDL-C kóros értékeinek gyakorisága az OAN csoportban magasabb volt, mint a SO csoportban. A PON1, ARYL, LCAT és a CETP aktivitásban, továbbá az ICAM-1 és a VICAM-1 -szintben sem volt különbség az AN jelenléte szerint. A csökkent HDL-C szinttel rendelkező gyermekek estében azonban az ICAM-1 szint magasabb volt, mint a normális HDL-C szint esetén. A PON1 aktivitás és az ICAM-1 szintek között szignifikáns negatív korreláció volt kimutatható.