Célkitűzés: A szeptumdefektussal járó komplex szívfejlődési rendellenességekben a nagyerek elasztikus elemeinek fejlődése is kóros. Az elasztogenezis károsodása feltételezésünk szerint az érfali rugalmasság csökkenéséhez vezet, amely már fiatalkorban kimutatható. Jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy igazoljuk Fallot-tetralógiában az a. carotis rugalmasságának csökkenését. Betegek és módszerek: 31 Fallot-tetralógiás beteg (14+-4 16-20] év) és 31 korban és nemben egyeztetett kontroll alanyt vizsgáltunk. Az a. carotis átmérőjét falmozgáskövető UH-készülékkel, a vérnyomását applanációs tonométerrel mértük. Az érfal elaszticitását a compliance és disztenzibilitási koefficienssel, a stiffness indexszel és az inkrementális elasztikus modulussal jellemeztük. Eredmények: A betegcsoportban valamennyi érfal-rugalmassági paraméter az a. carotis rugalmasságának csökkenését igazolta. A Fallot-tetralógiás gyermekekben és fiatalokban a compliance koefficiens 40%-kal kisebb, a disztenzibilitási koefficiens 34%-kal kisebb, a stiffness index 53%-kal nagyobb, míg az inkrementális elasztikus modulus 44%-kal nagyobb volt az egészséges csoporthoz képest. Következtetések: Fallot-tetralógiában az a. carotis rugalmasságának csökkenése a fejlődési rendellenesség részét képezi. Az elasztikus artériák rugalmasságának csökkenése a baroreflex-működés csökkenéséhez és a szív autonóm funkcióinak megváltozásához vezethet, mely fokozza a kamrai aritmiák kialakulásának veszélyét, és hozzájárulhat a Fallot-tetralógiás betegek fokozott kardiovaszkuláris mortalitásához.