A tartós bentlakásos intézményekben élő időskorúak tápláltsági állapota és táplálkozási rehabilitációja / Lelovics Zsuzsanna
Bibliogr.: p. 2036. - Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2009. 150. évf. 44. sz., p. 2028-2036. : ill.
A dolgozat témája a tartós bentlakásos intézményekben élők táplálásához és táplálkozásához kapcsolódó legfontosabb tényezők feltérképezése, a szociális otthonokban élő időskorúak tápláltsági állapotának felmérése, és az eredmények alapján a táplálkozási rehabilitációra javaslattétel. Célkitűzés: A tartós bentlakásos intézményekben élő hatvanévesek és idősebbek (időskorúak) tápláltsági állapotának meghatározása. A tartós bentlakásos intézményekben élő időskorúak testtömeg-indexének (BMI) változása. Az elmúlt fél évtized során a tartós bentlakásos intézményekben élő időskorúak tápláltságiállapot-változásának megállapítása. Az akut és krónikus betegségek összefüggésének megállapítása a tápláltsági állapottal. A tartós bentlakásos intézményekben élő időskorúak klinikai tápszerrel való ellátottságának felmérése. Annak megállapítása, hogy milyen a feltárt vélelmezett befolyásoló tényezők és a MUST szerinti tápláltsági állapot közötti összefüggés. Módszerek: Összesen 4774 hatvanéves és idősebb (28,9-30,9%-át férfiak, 69,1-71,2%-át nők adták, az összes résztvevő átlagéletkora 77,8+-8,9 év volt) tartós bentlakásos intézményben élő, önként jelentkező gondozott tápláltsági állapotát szűrtük 2004-ben és 2006-ban a Malnutrition Universal Screening Tool (MUST) kérdőívvel és az általunk összeállított kérdőívvel, 2008-ban a Nutrition Day 2008 nyomtatványait használtuk. Eredmény: Felméréseink eredményei szerint az alultápláltságra veszélyeztetett idős személyek aránya a szociális otthonokban igen nagy (26,8-77,0%). Az ellátottak 29,5%-ánál tápláltságiállapot-felmérés negyedévente vagy annál ritkábban történik. A tápláltsági állapot multifaktoriális, sok tényező határozza meg a tápláltsági állapotot (például mozgáskorlátozottság, láz). Az étvágytalanság és a nyelési nehezítettség 2,5-szer gyakoribb, a mozgáskorlátozottság, a dementia, valamint a hiányos fogazat a nagy rizikójú idősek csoportjában közel kétszer (1,6-1,7-szer) gyakoribb, mint az idős, szociális otthonban élők körében.