A mentalizáló közösségek fejlődéslélektani megközelítése : a "békés iskolák" kísérlet / Stuart W. Twemlow, Peter Fonagy, Frank C. Sacco
Bibliogr.: p. 268. - Abstr. hun., eng.
In: Pszichoterápia. - ISSN 1216-6170. - 2009. 18. évf. 4. sz., p. 261-268.
Ez a tanulmány annak elméleti alátámasztását foglalja össze, hogy az iskolai erőszak rendszer jellegű problémájában érdemes a mentalizáción alapuló megközelítést alkalmazni. A Baylor College of Medicine, Menninger Pszichiátriai Osztálya által kidolgozott, "békés iskolák" program ennek a modellnek tapasztalati tesztelése. A beavatkozás kilenc közép-nyugati általános iskolában [az Amerikai Egyesült Államok középnyugati régiójában - szerk.] valósult meg randomizált, kontrollált vizsgálat formájában. Ebből közlünk adatokat. A kötődéselmélet és a mentalizációs fogalmak alkalmazását az összetett társas rendszerekre újszerű megközelítésként üdvözölhetjük. Ez a tanulmány, amely a szerzők (Twemlow, Fonagy és Sacco) egy korábbi cikkének (Twemlow, Fonagy és Sacco 2005a) a párja, szembeállítja a társas rendszer nézőpontot a mentalizációs megközelítéssel az iskolai erőszak kérdéskörére vonatkozóan, majd kísérletet tesz a kettő szintetizálására. Ezután összefoglaljuk azokat az eredményeket, amelyek abból a számos iskolát és több mint 3000 gyermeket érintő randomizált, kontrollált vizsgálatból származnak, amely mindezen gondolatok tesztelését volt hivatott szolgálni. Az első tanulmányban (Twemlow, Fonagy és Sacco 2005a) ezeket az elképzeléseket és eredményeket figyelembe véve megfogalmaztunk egy olyan programcsokorra vonatkozó javaslatot, amely a tágabb közösségben próbája ki ezeknek az alkalmazásoknak a működését. Ez a tanulmány annak vizsgálatát tűzte ki célul, hogy az iskolában történő személyközi erőszak égető problémája megközelíthető-e egy olyan nézőpontból, amely a társas rendszer tagjainak kapcsolódására helyezi a hangsúlyt. A korábbi, prevenciós vizsgálatok ezzel a megközelítéssel szemben azt a hagyományosabb stratégiát követték, hogy a személyiségfejlődésükben zavart szenvedő, veszélyeztetett gyermekeket azonosításuk után kivonták a társas rendszerből, hogy különleges figyelmet kaphassanak.