A II. világháborút követően a természeti és ember által okozott katasztrófa helyzetek menedzselése, a tömeges sérültellátás egyre tudatosabbá vált. Az ilyenkor fellépő sérülések, az emberi szervezetben bekövetkező, sokszor önmagukat erősítő kaszkádokat képeznek, amelyek ezen cirkulusok megszakítása nélkül végül irreverzibilis sokkba torkolhatnak. Az ilyenkor előforduló Crush-sérülések compartment-szindrómát, részben direkt módon, részben utóbbi következtében Crush-szindrómát eredményezhetnek. Előzőek ellátása az interdiszciplináris belgyógyászati kezelés mellett olykor sebészeti kezelést tesz megfontolandóvá. Alappillérei a folyamatnak a rhabdomyolízis, kalcium anyagcserezavar, akut veszélyt jelentő hyperkalaemia, ill. a következményes akut vese, és keringési elégtelenség, amely sok esetben elkerülhetetlenné teszi a dialízist. Utóbbi évek kutatásainak eredménye mind az akut, mind a későbbi fázisban hatékony hepatocyta growth factor (citokin) bevezetése a terápiába a renalis, hepatikus sejtregeneráció elősegítése céljából. A témához kapcsolódóan röviden érdemes áttekinteni a békeidőben szükséges szervezési feladatokat, azok begyakorlását, hogy a katasztrófa helyzetekben késlekedés nélkül hatékonyan csökkenthessük a károkat, veszteségeket.