A szívkontraktilitás-moduláció (CCM) az akciós potenciál megnyúlását és amplitúdójának növekedését idézi elő, ezáltal fokozza a kalciumbeáramlást a szívizomsejtekbe, ami serkenti a kalcium indukálta kalciumfelszabadulást a szarkoplazmás retikulumból, és fokozza az inotrop hatást. A CCM rendszert a biventrikuláris pacemakerekhez hasonlóan ültetik be. A QRS-komplexus szélességétől függetlenül már kétórás ingerlés is javítja a szívkontraktilitást szisztolés szívelégtelenségben. Úgy tűnik, ez a hatás összeadódik a biventrikuláris ingerlés hatásával. Állatmodellekben a 3 hónapos CCM ingerlés jelentősen javította a hemodinamikai paramétereket és a szisztolés kamrafunkciót. A CCM kezelés hatására bizonyítottan javul a szívelégtelenségben és bal kamrai szisztolés diszfunkcióban szenvedő betegek terhelhetősége és életminősége. Eddig nem mutattak ki szignifikáns különbséget a hospitalizáció és a halálozás tekintetében. A CCM ingerlés lehetséges korlátai a hosszú távú tapasztalatok hiánya és a ritmuszavarok, köztük a pitvarfibrilláció. A kezelés a hemodinamika javítása mellett celluláris szinten is pozitív hatásokat fejt ki, visszafordítja a kardiális átépülést. Hatására különösen a kalciumháztartásért felelős gének expressziója normalizálódott.