A világ fejlett országaiban egyre inkább pandémiássá váló obesitas, valamint az ezzel együttjáró anyagcsere-eltérések jelentősen fokozzák a cardiovascularis betegségek kockázatát. Az elmúlt évtizedekben felismertük annak a jelentőségét, hogy a halmozott cardialis rizikófaktorok társulása nem véletlenszerű, együttes fennállásuk ugyanakkor az egyes rizikófaktorok kockázatnövelő hatását megsokszorozzák. Ennek megfelelően ez a klinikai entitás számos elnevezést kapott a vizsgáló illetve kezelőorvos szemszögétől függően: X syndroma, inzulin-rezisztencia syndroma, metabolikus, dysmetabolikus vagy hypertenzív syndroma. Az egymás szinonimájaként használható elnevezéstől függetlenül a hangsúly a nagy mértékben fokozott szív-érrendszeri (CV) rizikón van, hiszen a gyakran még csak látens, esetleg manifeszt diabetes és az atherogén lipidkonstelláció miatt a legszigorúbb célértékek elérésére kell törekedni mind a vérnyomás, mind a metabolikus paraméterek vonatkozásában. Kezelése komplex: a rendkívül fontos életmódbeli (nem-gyógyszeres) beavatkozások mellett korszerű vérnyomáscsökkentő kombinációk, erélyes antilipémiás és antidiabetikus kezelés szükséges a korai CV események elkerülése érdekében.