Fejfájás ellátása a háziorvosi gyakorlatban / Káposzta Zoltán, Rácz Klára
Bibliogr.: p. 366. - Abstr. hun.
In: Háziorvos Továbbképző Szemle. - ISSN 1219-8641. - 2009. 14. évf. 6. sz., p. 363-366.
Háromból két embernek havonta legalább egy alkalommal megfájdul a feje. A fájdalom ellenére közülük csak minden ötödik keresi fel kezelőorvosát. Ha a fájdalom tűrhetetlenül heves és hozzá más tünetek is társulnak, a beteg nagy valószínűséggel orvosi segítséget kér, de ha "csak kibírhatóan" fáj a feje, megelégszik a szomszéd, barát, barátnő stb. jótanácsával, esetleg pirulájával. Sajnos a fájdalom intenzitása nem mindig arányos a mögötte meghúzódó betegség súlyosságával. Előfordulhat, hogy egy növekvő intracranialis tumor "csak" enyhe fejfájást okoz, és csupán computer tomográfiás (CT) vizsgálat segítségével diagnosztizálható a kórok ebben a stádiumban. Ezzel szemben a kimerültség és stressz indukálta tenziós típusú fejfájásban szenvedő ember súlyos beteg benyomását keltheti, mintha egy fatális intracranialis kórfolyamat okozná az elviselhetetlen fájdalmat. A legtöbb beteg, aki fejfájása miatt orvoshoz fordul, háziorvosát vagy az egészségügyi szolgálatok ügyeleteit keresi fel. A fejfájást panaszoló beteget első észlelésekor - ha a fájdalom első alkalommal jelentkezett - továbbá a korábban észlelttől eltérő jellegű fájdalomról beszámoló beteget sürgősséggel be kell utalni fekvőbeteg-gyógyintézménybe. Amennyiben megbízhatóan tisztázható a fejfájás primer jellege, illetve ismert az ezt kiváltó kórok, mielőbb el kell kezdeni az adekvát fájdalomcsillapító kezelést. A fájdalom megszüntetését követően célszerű a beteggel elbeszélgetve feltárni mindazokat a kiváltó tényezőket, amelyek eliminálásával csökkenthető lehet egy újabb primer fejfájásos roham kialakulása. Célszerű, ha a fejfájásban szenvedő betegek gondozását olyan fejfájás és fájdalom szakambulancia végzi, ahol a betegség ellátásában kellő jártassággal rendelkező neurológus szakorvosok dolgoznak. Ezeknek a szakambulanciáknak - mint a szubspecifikus járóbeteg-ellátás legmagasabb progresszivitási szintjén álló egységeknek - szoros szakmai kapcsolatot kell fenntartaniuk a területi neurológiai szakrendelésekkel és háziorvosokkal. Ez nemcsak a biztonságosabb betegellátás, a betegutak racionalizálása, a költséghatékonyabb működés megteremtése érdekében fontos, hanem a folyamatos szakmai továbbképzés lehetőségét is biztosítja a területen dolgozók számára.