A gyógyszerkutatások közkedvelt forrásai a növények, mivel a bennük lévő alkotóanyagok és hatóanyagok lehetőséget biztosítanak az újabb és újabb gyógyszerek fejlesztéséhez. A természetben található növények lehetnek élelmiszernövények, gyógynövények, de akár mérgező növények is. Egyre inkább látszik, hogy nagyon kicsi a határ élelmiszer és gyógynövény között, mint ahogy igen szűk a mezsgye a jó minőségű étrend-kiegészítő és a gyengén dokumentált gyógyszer között is. Az élelmiszerek természetes anyagai lehetnek a szervezet számára hiánypótló anyagok, de akár megbetegedések gyógyszerei is. A megfelelő dózis, a megnyugtató minőségű készítmény és a kielégítő alkalmazási mód határozhatja meg, hogy a klinikus számára egy kapszulás szupplementáció alkalmazása csupán preventív hiánypótlás-e, hogy a betegség gyógykezelésének része. Ezek alapján felmerül a kérdés, vajon tekinthetjük-e a piacon vásárolt burgonyát, paradicsomot gyógyszernek klinikai szempontból? Sajnálatos módon a jog, a kereskedelem és a gyártás szabályzása csak nagy latenciával követi az életet és a klinikai gyakorlatot. A cikkben arra keressük az etikai és tudományos válaszokat, hogy hol a határ a táplálkozás és a gyógyszerbevétel között.