Tanulmányunk célja a bal pitvari reverz-remodelling során bekövetkező morfológiai és funkcionális változások vizsgálata volt pitva fibrilláció rádiófrekvenciás ablációján átesett betegeinken. Betegek, módszerek: 32 beteget (10 nő, 57+-9 év) vontunk be a vizsgálatba. Konzervatív terápiára rezisztens pitvarfibrilláció miatt valamennyien CARTO asszisztált rádiófrekvenciás abláción estek át. A beavatkozás nagy anatómiai pontossága érdekében az ablációt megelőzően bal pitvari MR- vagy CT-angiográfia készült. Az esetleges vena pulmonalis stenosis kialakulását újabb MR vagy CT-angiográfia segítségével ellenőriztük, 9 hónappal az abláció után. A bal pitvari térfogat (BPV) és a vena pulmonalis ostiumok (VPO) morfológiájának vizsgálata Mass, valamint Siemens Syngo analitikai szoftverekkel történt. A bal pitvar funkcióját a laterális és szeptális mitralis anuluson mért késődiasztolés szöveti Doppler-paraméterrel (Aa) jellemeztük. A echokardiográfiás vizsgálatokat az abláció másnapján, valamint 9 hónap múlva végeztük. Eredmények: 25 (78%) beteg maradt ritmuszavar-mentes a követési periódus (10,7+-4,4 hónap) során. Esetükben mind a bal pitvar térfogata, mind a vena pulmonalis ostiumok területe szignifikánsan csökkent (87,3+-25,4 vs. 78,4+-20,1 ml; p <0,01), (2,8+-1,3 vs. 2,5+-1,1 CM 2 p <0,01), míg az Aa paraméter értéke szignifikánsan nőtt (laterálisan: 8,6+-2,4 vs. 10,4+--2,0 cm/s; p <0,001; szeptálisan: 8,1+-1,7 vs. 9,0+-1,5 cm/s; p <0,01). Recidív pitvarfibrilláció esetén ellentétes irányú változásokat figyeltünk meg (BPV. 112,8+-25,9 vs. 131,3+-34 ml; p: NS; VPO: 3,5+-2,6 vs. 4,3+-2,6 cm ; p <0,01; Aa: laterálisan: 9,4+-2,3 vs. 9,2+-1,7 cm/s; p: NS; szeptálisan: 8,8+-0,9 vs. 8,2+-1 cm/s; p <0,05). Az angiográfiás felvételeken egy esetben sem ábrázolódott vena pulmonalis stenosis. Következtetés: Eredményeink alapján a bal pitvari remodelling reverzibilis folyamat: a pitvaribrilláció megszűntetése után helyreáll a bal pitvari morfológia és funkció.