Bevezetés: Az evészavarokra vonatkozó epidemiológiai felmérések túlnyomó részét Észak-Amerikábam és Nyugat-Európában végezték. Az elmúlt 10-15 évben több vizsgálatra került sor Közép- és Kelet-Európa országaiban, az eredmények szerint az evészavarok ebben a régióban is elterjedtek. A romániai epidemiológiai viszonyok kevéssé ismertek. Módszerek: A jelen kutatás során alkalmazott kérdőív a demográfiai és amtropometriai adatok mellett az Általános Egészségi Kérdőívet, az Evési Attitűdök Tesztjét, az Evészavar Tünetek Súlyossági Skáláját és a Bulimia Kognitív Disztorziós Skálát tartalmazta. A kérdőívet összesen 1621 középiskolás töltötte ki, közülük 669 román (263 fiú és 406 lány), 650 magyar (285 fiú és 365 lány) és 302 szász (1l2 fiú és 190 lány). Eredmények: Az evészavarok prevalenciáját a DSM-IV szimulált diagnózisai alapjára határoztuk meg. A teljes mintában a lányoknál az anorexia nervosa prevalenciája 0,3% a bulimia nervosáé 0,9% volt, a fiúknál sem klinikai, sem szubklinikai evészavart nem találtunk. A magyar lányok 0,5%-a, a románok 0,2%-a felelt meg az anorexia nervosa diagnosztikai kritériumainak. A szubklinikai anorexia gyakorisága 1,1%-a magyaroknál, 3,0% a románoknál és 0,5% a szászoknál. A bulimia nervosa diagnosztikai kritériumainak a magyarok 0,5%-a, a románok 1,2%-a szászok 0,5%-a felelt meg. A szubklinikai bulimia prevalenciája a magyaroknál 0,5%, a románoknál 2,2% és a szászoknál 1,1%. Következtetések: A kapott adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy az evészavarok előfordulási gyakorisága a fejlett nyugati országok által közölt adatokhoz hasonló ebben a régióban is. Az etnikai csoportok közötti különbségek a szociokulturális tényezők szerepére utalnak az evészavarok kialakulásában.