Az adleri individuálpszichológia folyamatosan termékenyen hatott a különböző pszichoterápiás rendszerekre. Az adleri szemléletet az egyén szociális beágyazottsága, a jövőorientáltság, a viselkedés célirányossága és kognitív megközelítése, holizmus, az egyén szubjektív világára való fókuszálás jellemzi. A pszichés rendellenességeket mint dinamikusfolytonosságot egységes szemléletben vizsgálja, a hangsúlyt nem a tünetekre, hanem az életstílus dinamikájára helyezi. Az adleri pszichoterápia a klienst nem betegnek, hanem elbátortalanodott, az önérték-érzés alacsony szintjével rendelkező, egyenértékű személynek tekinti, és ennek megfelelően kezeli. Az alapvető terápiás módszer a bátorítás, amely a kliens személyes célrendszerének újrafogalmazását, konstruktív célok követését, életstílusának, mint kognitív térképnek az áttervezését segíti. Individuálpszichológiai megközelítésben a pszichoterápia nevelési folyamat, amely elsősorban a kliens közösségi érzésének fejlesztését célozza. Az adleri pszichoterápiában használt technikák kongruensek az individuálpszichológia alapfeltevéseivel, az adleri emberképpel. A terápia során, amely együttműködési, partneri kapcsolat, a terápiás folyamat kognitív vonatkozásai (meggyőződések, célok) kerülnek előtérbe, a kliens pedig a terápiás célok megvalósításának aktív résztvevője, nem csupán passzív befogadó. A terápia négy szakaszt ölel fel: a terápiás kapcsolat kialakítása; a kliens életstílusa dinamikájának elemzése; az önismeret, önelfogadás, önérték-érzésfejlesztése; a kliens új, termékenyebb viselkedési mintáinak bátorítása, gyakorlása. A terápiás folyamat hatékonysága a kliens megfelelő szociális együttműködési képességében mutatkozik meg, abban a produktív módban, ahogy az élet alapvető problémáit az élet hasznos oldalán igyekszik megoldani.