A vizsgálat célja: a felsőoktatási tanulmányokat folytató ápolóhallgatók tanácsadói attitűdjének felmérése. Módszerek és minta: a vizsgálat mintáját az SZTE ETSZK ápoló szakának, III. év folyamos, levelező tagozatos hallgatói alkották. (N=32) Az adatgyűjtéshez a Helembai által szerkesztett Tanácsadói Attitűd Skálát használták a szerzők, melyet a mintába került személyek egy "Tanácsadás az ápolásban" kurzus teljesítése előtt és után töltötték ki. Eredmények: a kurzus előtt és után az attitűdcsoportokat jellemző átlagértékek nem mutattak szignifikáns változást. Az első adatfelvétel során pozitív korreláció volt azonosítható az "önállóság igénylése" és a "problémamegoldás támogatása" csoportok között. A második adatfelvételkor ezt az összefüggést változatlanul mérni lehetett, valamint további korreláció volt kimutatható az "elfogadás" és a "problémamegoldás támogatása"; valamint a "beszélgetés vezetése" összetevők között. Következtetések: az eredmények a mintában szereplő ápolók tanácsadói attitűdjének bizonytalanságára hívják fel a figyelmet. A kutatás tapasztalatai alapján diszkrepancia fedezhető fel az ápolók tanácsadással összefüggő elméleti tudása és a tevékenység gyakorlati megvalósítása között.