A psoriasis modern kezelése egy forradalmi terápiás megközelítés elterjedésének élvonalához csatlakozik. A medicinában megjelentek az elmúlt két évtizedben azok a kezelési módszerek, amik egy ismert pathogenetikai útvonal egy konkrét elemére hatnak, annak szelektív blokkolásával. 1998-1999-ben került a piacra az Egyesült Államokban két termék, az etanercept és az infliximab, amelyek a TNF-alfa blokkolásán keresztül érnek el korábban elképzelhetetlen javulást gyulladásos kórképekben a reumatológia, a gasztroenterológia és a bőrgyógyászat egyes kórképeiben. Mára számos ilyen módon működő készítmény érhető el, amelyeknek közös vonása, hogy valamilyen módon "kihalásszák" a keringésből a betegség kialakulásában kiemelt szereppel bíró kóros patogenetikai tényezőt. Ennek több megközelítése létezik: léteznek a célmolekula ellen termeltetett monoklonális ellenanyagok, illetve gyógyszerként bejuttatott receptor fehérjék, amely hatások eredménye a pathológiás citokin kaszkád megtörése, a kóros gyulladásos reakciók megfékezése.